#3
Felhívás azokhoz, akik tudnak változtatni!
| 2009.11.17 10:06
írta: Faluhelyi György - Célpiac |
válasz
Kedves Béla!
Nagyjából ismered már, az elmúlt évek alatt leírt véleményemet a kamaráról, valamint javaslataimat a közvetítői munka segítésére.
Ennek ellenére megpróbálom megismételni, természetesen jobbító szándékkal, és másfél évtizeddel a szakmában.
A kamarát nagyon feltételesen tudom csak elfogadni!
Miért?
Azért, mert a külön szakmai kamara is csak érvényes jogszabályok szerint működhet, amik jelenleg nem arról szólnak, hogy egyik vagy másik szakmára lennének megírva.
Arról viszont nem lehet szó a politikusok, pártok csatározásai miatt, hogy akár az értékbecslői munkára, vagy a közvetítői munkára hoznának rendeleteket, törvényeket, amit hoztak, a PSZÁF lista is, ha jól tudom, megfeneklett a klf. lobbik miatt.
Erre sajnos vagy hála az istennek nincs idejük?.
Voltak szakmai kezdeményezések, volt olyanra is példa, hogy nagy nehezen kikérték a szakmai szervezetek véleményét, de vagy a szervezetek voltak gyengék, vagy nem adtak kellő indokot, nyomatékot, vagy a mindenkori politika volt túlságosan is arrogáns, lekezelő és nem vette figyelembe azokat. Nem az én tisztem eldönteni?.
Tehát, miként is tudna bármit is a kamara érvényre juttatni, ha nincsenek védő/irányt adó, szabályozó törvények.
Természetesen nem azokra gondolok, amelyek alapján lehet a tevékenységet művelni, hanem azokra, amelyek egyértelműen védenék is a szakmát.
Egy leendő kamara legyen ?szolgáltató kamara?, és nem pedig olyan, amelyik csak tagdíjat szed be, de nem ad semmivel sem többet, mint amennyit a mai jogszabályok, rendeletek is biztosítanak.
Volt már kötelező a kamarai tagság, mit is adott?
Semmit, de az éves tagdíjat azt kötelező volt befizetni.
Aztán szép csendesen, ahogy lett, úgy el is múlt?., erőtlen nagy semmi volt, csak sarcolást végzett! Aki ilyet akar, az csak egy szeletet szeretne a képzeletbeli ingatlanos tortából!
Az pedig, amint látjuk mostanság szarból van, a kollégák túlnyomó része nem tud megélni, megélhetést biztosítani belőle a családjának. Sokak a házastársuk fizetéséből, nyugdíjából tartják még fenn a vállalkozásukat.
Ez nem kitaláció, ez a valóság! Van eki beismeri, ha beszélek vele, van aki megpróbája ?tartani? magát.
Beszéltem olyan kollégákkal(nem egy, nem kettő!), akiknek 100-150 megbízásuk van, de eladásuk, bérleti bevételük az elmúlt 1-1,5 évben mindösszesen 60-100 ezer forint volt!!!
Akkor most kérdezem: a kamara a legfontosabb???
Jó legyen, de előtte a bankok változtassanak a hitelezési politikájukon, ne csak állampapírba fektessék a betétesek pénzét, hanem normális feltételekkel nyújtsanak hiteleket, mert e nélkül nem fog megmozdulni sem az ingatlanpiac és ezen keresztül a gazdaság sem!
A pártoknak nem érdekük a bankokat szabályozni egy ponton túl, mert a bankoktól szépen kapnak kedvező hiteleket, merem remélni kampánypénzt nem?.
A bankoknál dől el, hogy mihez adnak hitelt.
Aminek jó a Cash flow ?ja, annak a hitelkérelmét elutasítják, beépített pártemberek repülnek rá, bevásárolják magukat, sutyiban pártjukat. Ez párt-semleges de TÉNY!
Szóval előbb mozduljon meg a gazdaság!
Ez pedig 2010 végétől, 2011 közepéig fog majd csak elindulni, az elemzők szerint.
A közvetítői munkáról már szebb a véleményem.
A működés megkezdéséhez, gyakorlásához adottak a törvények, jogszabályok.
Viszont ahhoz, hogy jobban lehessen nyomon követni a közvetítői munka során végzett munkát és az eredményességet, lenne min változtatni.
Ez lehet, hogy néhány kollégának nem tetsző, de be kell látni, adót fizetni nem jó dolog, de kötelező.
A túlnyomó többség szívesen fizetne nagyobb adót, ha lenne bevétele?
Mire is gondolok?
Arra, amit már régebben is leírtam: az ingatlanközvetítői munkát ugyan olyan szerves részévé kell tenni az ingatlan forgalomban, mint az ügyvédekét, közjegyzőkét.
Ők kilobbizták, ami nem is baj.
Mi nem kívánjuk elvenni Tőlük! Sőt, csatlakozni kívánunk hozzájuk!
Mi segítenénk az Ő munkájukat azzal, ha kötelezővé lenne téve az ingatlan adásvétel kori fizikai és természetbeni állapotának igazolása.
Ez alatt azt értem, hogy az eljáró ügyvéd vagy közjegyző garantálja a szerződés jogszerűségét, a személyek azonosítását, de elképzelése sincs a hrsz alapján arról, hogy az adott ingatlan milyen területen, területrészen, milyen műszaki paraméterekkel rendelkezik.
Ez pedig lényeges dolog, hiszen az ingatlanközvetítő, akinek arra az ingatlanra megbízása van, minden részletében köteles ismerni az ingatlant, így az adó és illetékhivatal felé is tudja garantálni az árat.
Tudja, hogy az illeték szempontjából mekkora rész minősül lakó, és mekkora és milyen értékkel nem lakó funkciónak.
Ezeket a szerződésben rögzítik, akkor azt az ügyvéd után az ingatlanközvetítő is ellenjegyezné, akkor az állam is biztosítva lenne, kevesebb közalkalmazottra lenne szükség.
Természetese a fentieket csak az ingatlanközvetítőkre (OKJ52) értem.
Amennyiben az adott ingatlant nem közvetítő révén adták el, akkor legyen kötelező beiktatni ingatlanvagyon értékelőt (OKJ54).
Az sem megvetendő, hogy ezáltal az ingatlanközvetítő szakma is elismertebbé válna, és anyagilag is kiegyensúlyozottabbá.
Ellenjegyzés nélkül ne lehessen a Földhivatalhoz benyújtani az adásvételi szerződést!
Természetesen, ha már itt tartunk, akkor a szerződés aláírásakor kerüljön ügyvédi letétbe a közvetítői díj, amelyet a teljes kifizetéssel egy időben, a közvetítő is kapjon meg, számla ellenében.
Talán megérné egy szakmai egyeztetés az Ügyvédi Kamarával?
Ehhez még kamara sem kell!
A szakmaiságról:
Szerintem nem jó megoldás az, hogy valaki egyszer levizsgázott, és utána életfogytiglan végezheti a tevékenységét.
Jó, tudom, a lakatos sem jár 5 évenként vizsgázni, de a mi munkánk nagyobb és bonyolultabb tudást igényel, nagyobb, sokrétűbb szaktudást is igényel.
Erről nincs törvény.
Azt sem tartom jónak, hogy a ?padból? kikerülve azonnal megkezdhető a szakma gyakorlása.
Véleményem szerint minimum 6 hónap, vagy egy év szakmai gyakorlatot kellene előírni.
Azt sem tartom jó megoldásnak, hogy egy irodánál elég, ha csak egy személynek van szakvizsgája.
A véleményem az, hogy mindenkinek, aki az ügyfelektől ingatlant vesz fel közvetítésre (mert illik azt a helyszínen szakmailag is megtekinteni, a megbízási szerződéskötés előtt?), aki egy ingatlanra érdeklődőt visz (mert nem címet kell kiadni, hanem az ingatlant a helyszínen kell bemutatni?), az rendelkezzen OKJ-s képzettséggel.
Ne legyen elég a belső képzés, mert az bármilyen jónak is gondolt, az csak az illető vállalkozás érdekei szerinti, és nem elfogadott a szakképzés szempontjából.
Nos, most ennyi jutott (ismét) az eszembe, ha még lesz gondolatom, megosztom.
Természetesen azt is elviselem, ha más ezekkel nem ért egyet, de előre bocsátom, hogy nekem a szakma jövője és azon belül is a szakmaiság jelent nagyon sokat, mert a szakma gyakorlóit a kívülállók, az ügyfeleink és mindazok, akikkel a munkánk során kapcsolatba kerülünk, így ítélnek meg!